|
 A bank is vállaljon részt a veszteségben
(MTI) - Az ingatlanalapok befektetői után a devizahitelesek képviseletére is egyesület alakult, amely azt szeretné elérni, hogy a bankok vállaljanak részt a megnövekedett törlesztési terhekből. A háztartások devizahitel-állománya az MNB adatai szerint január végén 5.794 milliárd forint volt.
A Devizahitelkülönbözet Károsultjainak Egyesülete nevet viselő szervezet a Magyar Nemzet beszámolója szerint petíciót nyújtott át a Magyar Bankszövetségnek, amiben azt kérték, hogy a bankok vállaljanak részt a terhekből. A bankszövetség az MTI-nek megerősítette: átvették a dokumentumot, és ismertetni fogják a bankokkal annak tartalmát.
Vállalják át a bankok a költségek felét!
A szervezet azt kéri a bankszövetség elnökétől, kezdeményezzen megállapodást a Magyarországon működő, külföldi tulajdonban lévő bankokkal (vagyis gyakorlatilag valamennyivel) arról, hogy a pénzintézetek vállalják át a devizahitelesek többletköltségének felét.
A kialakult helyzetről az egyesület szerint nem a hitelfelvevők tehetnek. Minden hitelfelvevő tisztában volt szerződése aláírásakor azzal, hogy a deviza árfolyamának változása miatt megemelkedhet a hitel törlesztő részlete, arra azonban nem számítottak, hogy az emelkedés ilyen drámai mértékű lesz Magyarország felerősödött kiszolgáltatottsága, és védtelen devizahelyzete miatt - áll a petícióban.
A háztartások devizahitel-állománya január végén 5.794 milliárd forintot tett ki, egy hónap alatt közel 13 százalékkal - 641 milliárd forinttal - emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A bővülés több mint 97 százaléka a forint leértékelődésének tudható be. A vállalatok devizahitelei január végén 5.263 milliárd forintra rúgtak.
Enyhítés saját hatáskörben
A tavaly ősz óta bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt a kormány tavaly novemberben megállapodott a devizaalapú hitelezés területén meghatározó bankokkal, hogy azok saját eszközeikkel igyekeznek enyhíteni a devizahitellel rendelkező adósok fizetési problémáit. A megállapodás eredetileg december végéig szólt, februárban azonban a devizahitelezésben meghatározó súlyt képviselő 11 bank vállalta, hogy a korábbi megállapodásban foglaltakat továbbra is alkalmazzák. Így jelenleg is lehetőség van a törlesztési időszak meghosszabbítására, a devizában meghatározott hitel forintalapú kölcsönné történő átalakítására, a törlesztés egyedi döntés alapján való átmeneti megkönnyítésére, s a bankok rugalmasan kezelik a devizaalapú hitelek előtörlesztését is, ennek díját azonban nem engedik el.
A rugalmasság és a törlesztési könnyítés egyébként a hitelnyújtók érdeke is, hiszen jobban járnak, ha az adós hosszabb idő alatt fizeti vissza adósságát, mintha fizetésképtelenné válik.
Nincsen ingyen ebéd
Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke azonban már a megállapodás novemberi aláírásakor felhívta a figyelmet arra, hogy "ingyen ebéd nincs", átmeneti kedvezményekről van szó, amelyeknek később meg kell fizetni az árát. Így például a futamidő meghosszabbítása rövid távon enyhítést jelenthet ugyan, ám a futamidő egészében emiatt sokkal több kamatot kell kifizetni majd. A devizahitelek forintra átváltása pedig egyáltalán nem tanácsolható, hiszen ebben az esetben azonnal realizálódik az árfolyamveszteség, míg hosszabb időszak alatt az ingadozások kiegyenlítése remélhető.
A devizahitelek "forintosításának" lehetőségét a kormány is vizsgálta. Az MTI birtokába került, a kabinet számára készült előterjesztésből és szakértői anyagból azonban az derül ki, hogy ez jelentős költségvetési terhek mellett lenne csak megvalósítható.
Ha nem az aktuális piaci árfolyam mellett váltanák át a devizahiteleket forintra, akkor a gyenge forint miatti veszteség azonnal jelentkezne az államnál vagy a bankoknál. A piacinál például 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - 191 forintos svájci frank, 280 forintos euró árfolyamon - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene a szakértői anyag szerint.
A bankok portfoliója romlott
Ezek a költségek megduplázódnának, ha az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad rendelkezésű jelzáloghitelekre is. További problémát okozna az is, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így a forintárfolyam erősödése esetén nem lehetne visszacsinálni. Konfliktusforrást jelent az is, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel devizahitelüket, és eddig különböző mértékű előnyöket értek el. A megoldás a dokumentum szerint diszkriminációt jelentene a forinthitelt felvevőkkel szemben.
Bár a bankok az előző években a devizaalapú hiteleken - a forintkamatokhoz képest magasabb marzs miatt - valóban sokat profitáltak, nem valószínű, hogy erre tekintettel most hajlandóak lennének részt vállalni a hiteladósok megnövekedett terheiből. Különösen, hogy a gazdasági és pénzügyi válság a bankszektort is rendkívül kedvezőtlenül érinti. A bankok portfoliója már a tavalyi negyedik negyedévben is romlott, kockázati költségeik jelentősen emelkedtek, forrásszerzésük megdrágult, ami a tavalyi eredményeken is meglátszik.
A bankszektor tavalyi, az előzetes adatok szerint 303 milliárd forintos adózott nyeresége papírforma szerint ugyan csak 6,6 százalékkal kisebb a 2007. évi 324,7 milliárd forintnál, figyelembe véve azonban, hogy ebből - az OTP Bank profitjának részeként - 121,4 milliárd forint nettó eredmény az OTP-Garancia Biztosító tavalyi értékesítésének volt köszönhető, a szektor tavalyi összesített adózott nyeresége csupán 181,8 milliárd forint, 56 százaléka az előző évinek. A további kilátások sem biztatóak, mert a hitelintézetek portfoliója az idén várhatóan tovább romlik.
ingatlanmenedzser.hu
Legújabb a témához kapcsolódó cikkek:
Régebbi a témához kapcsolódó cikkek:
|
A jelenlegi gazdasági helyzetben minden fontos hitellel kapcsolatos lépés sorsdöntő lehet. Az ezzel kapcsolatos ügyeket nem szabad elsietni. Így az is fontos, hogy azon kevés számunkra rendelkezésre álló időben, milyen módon közelítjük meg hitel kérelmünk megfelelő kiszolgálásának lehetőségét. Minden fontos döntést egy megfelelő helyzetértékelésnek kell követnie. Jelenleg egy rossz irány, nem csak időben veti vissza hitelügyintézésünket, hanem súlyos pénzügyi katasztrófát is okozhat.
