|
Amennyiben valaki ma hitelfelvételt fontolgat, a válság bizonytalan hossza és mélysége, illetve a kamatok erőteljes emelkedése miatt jobban teszi, ha inkább kivár néhány hónapot.
Kellemetlen következménye a pénzügyi válságnak, hogy a bankok megrettentek a kockázatvállalástól: a lakosságot, a vállalatokat és az államot is nehezebben, drágábban hitelezik a korábbinál, már ha hajlandók rá egyáltalán. Hitelek jelenleg így alig vannak a rendszerben, vagyis a gazdaság vérellátása szűnt meg. Ami a lakossági piacot illeti, ezen a területen jó néhány bank visszavonult a jen és a svájci frank alapú hitelezésből.
Ahol mégis van devizahitel, az már szinte kizárólag euró alapú, ráadásul november közepére 10 százalékig emelkedtek az éves kamatok. Arról nem beszélve, a hitelfelvevőnek a mai hektikus viszonyok között valódi árfolyamkockázattal kell számolnia. Forintalapú hitel könnyebben kapható, de az még az eddigieknél is drágább lett: nem ritka a 15–16 százalékos kamatszint.
Kamatok az egekben
Miközben a már a kertek alatt lopakodó recesszió nyomán mindenkinek gazdasági nehézségekre kell számítani, a kamatok az elmúlt időszakban az egekbe szöktek, érdemes tehát jól meggondolni, hogy szüksége van-e hitelre. Mindenkinek egyedileg kell felmérnie a helyzetét: mennyire biztos az állása, mennyire halasztható a megcélzott fogyasztás? Talán érdemes még üzemben tartani a régi gépkocsit egy évig, hátha addig megnyugodnak a hitelpiacok. (Igaz, a válság éppen az autóiparban érezteti egyelőre a leggyorsabban és a legsúlyosabban a hatását. Így egy lehetséges alternatívaként azzal is számolhatunk, hogy a megcsappanó forgalmat a „kétségbeesett” kereskedők minden eddiginél nagyvonalúbb kedvez-ményeket kínálva igyekeznek a következő hónapokban élénkíteni.)
Meggondolandó, hogy a fiatalok most vegyenek-e lakást, lehet ugyanis, hogy érdemes megvárni, amíg újra lesz olcsóbb svájci frank alapú lakáshitel. Az áruvásárlási kölcsönök céljai is átgondolandók. Kell-e a plazmatévé, az új hűtőszekrény, illetve ha kell, nem éri-e meg inkább készpénzzel kifizetni? A válasz természetesen lehet igen is, meg nem is.
Adósságspirál-veszély
Azok a cégek, amelyek rövid futamidőre, egyszerű hitelbírálat mellett nyújtanak áthidaló gyorskölcsönt – a legismertebb ilyen cég a Provident –, nagyon magas THM-et számolnak fel. Sokan vannak azonban, akik bankokra, takarékszövetkezetekre nem számíthatnak, egyáltalán nem hitelképesek, nekik nincs sok választásuk, számukra gyakorlatilag csak ez a hitel adódik. Ha valakinek nagy szüksége van a pénzre, adódhat úgy, hogy élnie kell ezzel a lehetőséggel. Ennél a súlyos törlesztő tehernél azonban már csak magánuzsoráson keresztül rosszabb bekerülni a biztos adósságspirálba…
Ha valakinek banki vagy takarékszövetkezeti hitelfelvételre van lehetősége, és emellett dönt, akkor a vészterhes időkben legyen még óvatosabb, keresse a kedvező THM-mel ajánlott módozatokat. Egyidejűleg azt is át kell gondolnia, hogy milyen havi törlesztő részletet tud kigazdálkodni. Korábban a lakáspiacon élt egy legenda, amely szerint a bankhitelek havi törlesztő részletei nem magasabbak, mintha lakást bérelnénk. Ennek vége.
Az eltérő bérleti díjak és a hitelkonstrukciók nehezen összehasonlíthatók ugyan, de általában a bérleti díjakhoz képest ma kétszeres az a hiteltörlesztés, amelyet egy azonos méretű lakás megvásárlásához felvett kölcsön után kell fizetnünk – ráadásul ez is csak a jelenleg igen korlátozottan hozzáférhető svájci frank hitellel, 20 éves futamidővel kalkulálva, más pénznemben számolva a mérleg nyelve még inkább a bérlet felé billen.
Határozzunk meg biztonsági zónát
A havi teherbíró-képesség felmérésénél ajánlott a rendkívüli óvatosság. Mindig lehetnek extra kiadások, egyelőre még drágul a gáz, emelkedhet a rezsi, ha pedig devizahitelt vettünk fel, a hiteltörlesztés akkor is emelkedhet, ha változik az árfolyam. Érdemes tehát kialakítani egy biztonsági zónát. A havi megtakarítási lehetőségnek legfeljebb 60–70 százaléka legyen a hiteltörlesztés.
Természetesen, ha sikerül valóban a tervezett mértékben megtakarítani, azt a pénzt érdemes előtakarékosságként megőrizni. Azt is át kell gondolni egy lakáshitelnél, hogy ki mivel jár jobban: egy hatalmas lakással és a folyamatos kuporgatással, vagy kisebb lakással (és hitellel), de jobb napi életminőséggel, nyári utazással, mozival, hétvégi kirándulásokkal.
Végül, aki eladósodik, annak arra is fel kell készülnie, ha borul a családi büdzsé. Tisztában kell lennie azzal, miként tudja prolongálni a hitel visszafizetését, hogyan lehet fixálni a kedvezőtlen árfolyamváltozás esetén a havi törlesztő részletet.
Az elmúlt tíz évben a forint ritkán gyengült, inkább stagnált vagy erősödött az euró, illetve a svájci frank ellenében. Most nyáron-ősszel aztán megtapasztalhattuk, hogy a forint akár 30–40 százalékot is képes esni (a svájci frank ellenében intenzívebb, az euró ellenében mérsékeltebb volt a gyengülés). Aki tehát ma vesz föl devizahitelt, mindenképpen gondolja át, hogy milyen törlesztőrészlet-emelkedést tud elviselni. Ha ma 265 forint egy euró, mennyi lesz a törlesztő részlet 300 forintos eurónál, azt is tudja-e majd fizetni?
Deviza vagy forint?
Másrészt az árfolyamkockázat ugyan kiszámíthatatlan és kellemetlen, de lehet, hogy érdemes bevállalni. Még mindig jobb ugyanarra a hitelre 100 ezer forintot fizetni, mint 140 ezret havonta – ez lenne egy (még mindig svájci frankban felvett) devizahitellel azonos paraméterű forinthitel havi törlesztése. Ellenben, ha az adott ügyfél jogosult államilag támogatott hitelre, már jobban járhat egy forinthitellel.
Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező időszakban nehezebben lesz hozzájutni a hitelhez. A múlt év önerő és jövedelemigazolás nélkül nyújtott ajánlatait is elnyelte a válság. A közeljövő tendenciái: drágább hitelek, szigorúbb hitelbírálat, jövedelemigazolás minden esetben, alacsonyabb „loan to value” mérték – azaz ugyanazon ingatlanra kisebb összegű hitel kapható –, mint korábban.
Egyedül a hitelkamatokkal kapcsolatban jöhet majd jó hír jövőre: annyi óvatos jóslást megenged magának néhány bankár, hogy a hitelkamatok a jövő év második felében már kissé mérséklődhetnek.
forrás: bankweb
Legújabb a témához kapcsolódó cikkek:
Régebbi a témához kapcsolódó cikkek: |