|
 Horváth Gyula és felesége attól tart, hogy minden vagyonukat elviszi az év elején felvett jenhitel. A bankban azt állítják: a szerződéskötéskor figyelmeztették a házaspárt a jenhitel veszélyeire.
Horváthék húsz éven át egy 72 négyzetméteres panellakásban éltek Pécsett, két gyermekükkel. A házaspár 2007-ben elhatározta, hogy vásárol egy családi házat 26 millió forintért. Azt tervezték, hogy 10 millióért eladják lakótelepi két plusz két félszobás lakásukat, ahhoz hozzátesznek hatmilliót, a hiányzó pénzt pedig hitelből teremtik elő. Meg is hirdették a panelt, ám nem volt rá vevő. Ezért a házaspár úgy gondolta, hogy felvesz 20 millió hitelt, s ha a panel elkel, felére csökkentik a tőketartozást.
A tervhez ideálisnak tűnt az akkortájt reklámozott jenhitel. Az OTP Banknál 2007 végén megkötötték a hitelszerződést, és megvették a családi házat. A családi ház és a panellakás együttes értéke jelentette a bank számára a biztosítékot, a két ingatlan lett a hitel záloga. A havi 200 ezer forintból élő házaspár kérte, hogy egy évig csak a kamatot, havi 60 ezer forintot kelljen törleszteniük. Tudták, hogy utána 18 éven át 110 ezer forint a havi törlesztés. De nem aggódtak, hisz ha eladják a panelt, a tőketartozást a befolyt pénzből a felére csökkenthetik, s a törlesztőrészlet újra 60 ezer forint lesz.
Ez év októberében végre jött is vevő a panelra, aki 9,7 milliót ígért a lakásért. Horváthék megkérdezték a banktól, hogy mennyiért lehet levenni a panelról a jelzálogjogot. A szerződéskor a panel még hatmillióból tehermentesíthető lett volna, ennek ellenére Horváthékban volt némi aggodalom, miután a forint árfolyama 20 százalékot esett a jenhez képest. A házaspár azonban úgy gondolta, hogy 9,7 millió elég ahhoz, hogy a panelról levegyék az OTP zálogjogát.
Tévedtek. A bank közölte velük, hogy a 9,7 milliót érő panel akkor tehermentesíthető, ha Horváthék befizetnek 16 milliót (!). Nem értették a dolgot. Mert a forint-jen árfolyamváltozása miatt a 20 milliós tőketartozás felment ugyan 27 millióra, ám a családi ház több mint kétszer annyit ér, mint a panel, s akkor a panel zálogból való kiváltásához - Horváthék szerint - elég lehet a 27 millió harmada.
A bank másképp gondolta. Hogy milyen logika alapján, abba Fábián Balázs, az OTP pécsi régióvezetője avat be. Tőle megtudom, hogy nemcsak az árfolyamveszteség érintette kellemetlenül a jenhiteleseket, hanem az elmúlt hónapok gazdasági válsága is. Emiatt az ingatlanok ára lejjebb ment. Amikor például Horváthék megvették a 26 milliós családi házat, akkor annak a "menekülési értéke" - vagyis az, hogy a bank mennyiért tudná akár azonnal eladni a házat - 23,4 millió forint volt. Az ingatlanbessz miatt ez az érték lement 22 millióra. Amikor Horváthék megkapták a jenhitelt, akkor az ingatlan menekülési értékének 65 százalékáig nyújthatott a bank kölcsönt. A globális válság hatásai miatt ezt a feltételt is szigorította a bank, s immár csak az ingatlan menekülési értékének 50 százalékáig adható a hitel.
Vagyis: ha Horváthék el akarják adni a panelt, akkor kell egy új hitelszerződést kötni az OTP-vel, s az új hitelnek már csak a családi ház lesz a záloga. A ház menekülési értéke 22 millió, az új hitel tehát nem lehet több mint 11 millió. S mivel Horváthék teljes adóssága e pillanatban 27 millió, a panel eladása esetén akkor köthetnek új hitelszerződést az OTP-vel a családi házra, ha a panel tehermentesítéséért letesznek a banknak 16 milliót.
Adódik a kérdés: az OTP a hitel ajánlásakor felkészítette-e az ügyfelet arra, hogy a jenhitel ekkora kockázattal jár? Fábián Balázs válaszul rámutat az írott szerződés egyik mondatára, ami figyelmeztet arra, hogy a jenhitel fokozottan rizikós. Horváthék ezt tudomásul vették, a szerződést aláírták.
Horváth Gyuláné azt mondja: fel voltak készülve az árfolyamváltozásra, s nem is ez okozza számukra a gondot, hanem az, hogy az OTP - az általuk kezdeményezett előtörlesztés esetén - egyoldalúan módosítaná a hitelszerződést: egyrészt azzal, hogy a két lakás menekülési értékét a bank csökkenti, másrészt azzal, hogy az ingatlanok 65 helyett immár csak 50 százalékban jelentenek fedezetet a hitelre.
Fábián Balázs erre azt feleli, hogy a Horváthék által szignózott szerződés szerves részét képezi az általános üzletszabályzat, ami tartalmazza, hogy a banknak milyen esetben van lehetősége a hitelfeltételek korrekciójára. Szerinte a bank jogszerűen cselekedett, amikor a válságra tekintettel változtatott a feltételeken. Horváthékat ez a válasz nem elégíti ki, s pert akarnak indítani. Azt várják a bíróságtól, hogy mondja ki: az OTP jogszerűtlenül módosította a hitelszerződést, s visszaélt erőfölényével.
Az ügyben megkérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Binder István, a PSZÁF szóvivője - a szerződés beható ismerete nélkül - nem kívánt állást foglalni. Ugyanakkor megemlítette, hogy a bankfelügyelet a sajtón keresztül az elmúlt évben többször figyelmeztette a pénzintézeteket és ügyfeleiket a jenhitel fokozott veszélyeire. A PSZÁF úgy vélte, hogy az ügyfeleknek a jenhitel esetében fogalmuk sincs a vállalt rizikó nagyságáról.
Ezt - igaz, utólag - már Horváthék is belátják. Mivel a panelt nem tudják tehermentesíteni, s így eladni, hitelük havi törlesztőrészlete februártól 110 ezerre növekszik. Pontosabban - a jelenlegi jen-forint árfolyam miatt - 150 ezerre. Ezt a fizikai munkából élő férfi és kereskedelemben dolgozó felesége csak nagyon nehezen tudja teljesíteni. Ráadásul a középkorú házaspár hamarabb megy nyugdíjba, mint a hitel letelik, s nyugdíjasként a 150 ezres törlesztés nyomasztónak ígérkezik. Ha a házaspár elmarad a törlesztéssel, akkor elárverezhetik az otthonukat.
A történethez tartozik, hogy a jenhitel azért még most is kisebb havi terhet ró Horváthékra, mint ha forintalapú hitelt vettek volna fel - akkor ugyanis 200 ezret fizetnének havonta. Ezt Horváthék is tudják, ám azt mondják: ha idejében szembesültek volna azzal, hogy a jenhitel feltételei ekkorát változhatnak, akkor egyáltalán nem vesznek fel kölcsönt. Ám a veszélyeket a szerződésből nem olvasták ki, s a jenhitel reklámja és a banki ügyintéző - miként fogalmaznak - előadása "elcsábította" őket.
bankweb.hu
Legújabb a témához kapcsolódó cikkek:
Régebbi a témához kapcsolódó cikkek:
|
A jelenlegi gazdasági helyzetben minden fontos hitellel kapcsolatos lépés sorsdöntő lehet. Az ezzel kapcsolatos ügyeket nem szabad elsietni. Így az is fontos, hogy azon kevés számunkra rendelkezésre álló időben, milyen módon közelítjük meg hitel kérelmünk megfelelő kiszolgálásának lehetőségét. Minden fontos döntést egy megfelelő helyzetértékelésnek kell követnie. Jelenleg egy rossz irány, nem csak időben veti vissza hitelügyintézésünket, hanem súlyos pénzügyi katasztrófát is okozhat.
