A szocpol törlesztőrészlete 2015-ben - új nevén CSOK - is érdekes kérdéseket vet fel. Alaphelyzetben azt kell tudnunk, hogy a szocpol, vagy lakásépítési támogatás

az egyik legfontosabb állami támogatás a lakásépítők, építtetők, illetve az új lakás vásárlók számára. A legfontosabb tulajdonsága a szocpolnak, hogy standard esetben, ez egy vissza nem térítendő támogatás, ami azt jelenti, hogy a támogatást igénybe vevő, amennyiben teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket, nem kell, hogy visszafizesse a támogatást.

A szocpol így első látásra ajándéknak tűnik, de azt tudni kell, hogy az államnak is fontos érdekei fűződnek a szocpolhoz. Elég megemlíteni azt, hogy a szocpol révén megélénkülő építőipari teljesítmény erőteljesen befolyásolja a GDP növekedését, a központi költségvetés bevételeinek növekedését, illetve a munkanélküliség alakulását is. Ez azt jelenti, hogy amit a szocpollal, úgymond ingyen ad az állam, az bőségesen visszajön a számára más oldalról, vagyis ez nem is olyan rossz befektetés, mint ahogy tűnik. Nézzük meg röviden, mi vonatkozik a szocpol törlesztőrészetek 2015-es alakulására. Amint fentebb megállapítottuk alaphelyzetben nem beszélhetünk törlesztőrészletről a szocpolt illetően, hiszen nem kell visszatéríteni, így értelmetlen törlesztésről is beszélni. Azonban beszélni kell azokról az esetekről, amikor mégis köteles az igénylő visszafizetni a szocpol összegét, illetve az ahhoz járuló egyéb költségeket - szocpol összege 2015-ben. Ez a helyzet, akkor alakul ki, ha az igénylő valamilyen okból nem telesíti a vállalt feltételeket, ugyanis abban az esetben szerződésszegés következik be, amely alapján visszafizetési kötelezettség lép érvénybe. Ilyen helyzet lehet, ha az igénylő meghal, ha nem születik meg a bevállalt gyermek, vagy gyermekek, vagy válás esetén, és még sorolhatnánk. Ezekről az esetekről pontosan a 12/2001 (I.31.) Kormányrendeletből tudhatunk meg.



Tehát a lényeg, hogy vannak esetek, amikor vissza kell fizetni a szocpolt. Standard helyzetben ilyenkor a visszajáró szocpolt a folyósító banknak kell visszafizetnie az igénylőnek, egy összegben, illetve részletekben. A visszafizetendő szocpolt csökkenteni kell a kiegészítő kamattámogatás összegével, ugyanakkor növelve a késedelmi kamattal. A mennyiben a részletek befizetésével késedelembe esik az ügyfél, illetve a késedelem mértéke eléri a 90 napot, illetve az elmaradás összege meghaladja a fizetendő törlesztőrészlet háromszorosát, akkor a bank 30 napon belül továbbítja az ügy iratait a Magyar Államkincstár felé, amely intézkedik a követelés visszafizetését illetően. Természetesen arra is van lehetőség, hogy a Magyar Államkincstár méltányosságból, a fenti rendeletben szabályozott esetekben elengedheti a tartozást, amelyet kérvényezni kell.