Nem hoz semmi meglepetést a passzív táppénz 2016 folyamán. Az elmúlt évek törvény, és jogszabály dömpingje, nehezen teszi követhetővé a változásokat, Számtalan ellátás, segély, támogatás szűnt meg, vagy alakult át.

Elég, ha a nyugdíjreformra, az extra gyedre, vagy a családi adókedvezményre gondolunk. A kormány folyamatosan harcol az infláció, és az államháztartási hiány kordában tartásáért. Ezeknek az eléréséért, a kormány állandóan figyeli, és ha kell, hogy korrigálja, a központi költségvetés bevételi- és kiadási oldalát. Törekszik a visszaélések csökkentésére, illetve az adófegyelem növelésére. Mit érdemes tudni a passzív táppénz 2016. évi alakulásáról? Megmutatjuk

Foglaljuk össze előbb röviden, hogy mit kell tudni a táppénzről. Az köztudott, hogy amikor egy munkavállaló megbetegszik, akkor a keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadságot vehet igénybe. Fontos tudnunk, hogy a betegszabadság idejére az ellátást a munkáltató folyósítja. Az ellátás mértéke, a távolléti díj 70 %-a. Amennyiben a betegség elhúzódik, abban az esetben a 16 naptól már táppénz igénybevételére jogosult a munkavállaló. A betegszabadsággal ellentétben itt már nem a munkáltató az ellátás folyósítója, hanem az egészségpénztár. Természetesen a keresőképtelenséget igazolni kell orvosi igazolással, illetve adott esetben kórházi igazolással.

A táppénz mértéke függ a jövedelem nagyságától, illetve a biztosítási jogviszony hosszától, a táppénz alapját képező kereset napi átlagától, és a táppénz %-os értékétől. A táppénz mértéke a napi átlagkereset 50-60 %-a lehet. Az 50 %-os mérték kórházi ápolás esetén, azaz a kárházban töltött napokra jár.
Térjünk rá most a passzív táppénzre, amely ameddig adható volt, abban az esetben lehetett igénybe venni, ha a dolgozó a biztosítási jogviszonyának megszűnése után lett keresőképtelen. A passzív táppénz azonban, 2011. július 01-vel megszűnt. Passzív táppénzt, a megszűnés előtt, abban az esetben lehetett igényelni, ha a keresőképtelenség, a biztosítási viszony megszűnését követő, első, második, vagy harmadik napon következett be.

A passzív táppénz mértéke, az igénylést megelőző 1 évben elért, egészségbiztosítási járulék alapot képező jövedelem alapján kellett megállapítani, amennyiben a munkavállaló ebben az időintervallumban rendelkezett 180 nap biztosítási időszakkal. Amennyiben nem, akkor az igénylés időpontjától visszaszámított 180 nap jövedelme alapján került megállapításra. Abban az esetben, ha a fenti esetek egyike sem állt fenn, akkor a passzív táppénz alapjául szolgáló jövedelmet, a mindenkor érvényes minimálbér harmincad részének alapul vételével kellett megállapítani.