Valószínűsíthető, hogy a végkielégítés 2016 folyamán nem fog már annyi dolgozót érinteni, mint az elmúlt években, ugyanis a statisztikák szerint megállt a munkanélküliség csökkenése.
Természetesen arra számítani kell, hogy 2016-ban is lesznek munkahely megszűnések, de annak nagysága nem fogja meghaladni, az egészséges gazdaságra jellemző szintet. Alaphelyzetben azt lehet mondani, hogy a munkanélküliség már csak azért sem növekedhet jelentősebben a jövőben, mert már jelenleg is kevesen végzik el több ember munkáját, a munkahelyeket, és így a további leépítések sok esetben az adott vállalkozás működését lehetetlenítené el. Hosszabb távon inkább lehet számítani egy lassú, de folyamatos emelkedésre. Azoknak, akiket sajnálatos módon érinteni fog a végkielégítés 2016 –ban, azoknak a következőket érdemes tudni róla.
Azokat az eseteket, amelyekben végkielégítés jár a dolgozónak, a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza. Ez alapján végkielégítés jár a munkavállalónak, ha a munkáltató mond fel, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha a megszűnő vállalkozást, illetve gazdasági egységet egy olyan szereplő veszi át, amely nem esik a Munka Törvénykönyve hatálya alá. Fontos tudni, hogy a végkielégítés összegének a megállapításakor nem kerül figyelembevételre az, az időszak, amely alatt a dolgozó 30 napot meghaladóan nem részesült illetményben. Ez alól csak a szülési szabadság, a gyermek gondozására, ápolására igénybevett fizetés nélküli szabadság, és a tényleges önkéntes sorkatonai szolgálat 3 hónapot meg nem haladó tartama kivétel.
A végkielégítés mértéke függ, az adott munkáltatónál folyamatosan eltöltött munkaviszony hosszától. Ennek alapján, 3 év munkaviszony után 1 havi, 5 év után 2 havi, 10 év után 3 havi, 15 év után 4 havi, 20 év után 5 havi, és végül 25 év után 6 havi végkielégítés jár a munkavállalónak. Tovább növeli a fenti mértéket az, az eset, amikor az elbocsátott dolgozó, már csak 5 évnyire van a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatártól. Ebben az esetben ugyanis, a 3 és 5 év munkaviszony esetén plusz egy hónap, 10 és 15 év munkaviszony esetén plusz 2 hónap, és végül 20 és 25 év munkaviszony esetén plusz 3 hónap végkielégítés vehető igénybe.
Természetesen vannak esetek, amikor a végkielégítés nem jár a munkavállalónak. Ezek a következők:
- amennyiben a felmondás, illetve a munkahely megszűnésének az időpontjában a dolgozó már nyugdíjasnak minősül,
- amennyiben a felmondás oka a dolgozó munkahelyi magatartása miatt következik be,
- amennyiben, a felmondás oka, nem egészségügyi ok miatt bekövetkező munkaképességbeli alkalmatlanság.
