A lakáshitelek területén a kamatperiódus mutatja meg, hogy a fix kamatozású lakáshitelünk kamatait, havonta vagy évente milyen módon kell megfizetnünk. Nem kérdés, hogy ami fix, az ad egy biztonságod, de vajon a bankok hogy csinálják, hogy ez megérje nekik?

A legtöbb a piacon szereplő lakáshitel fix három hónapos kamatperiódussal rendelkezik. Ez azzal jár, hogy minden harmadik hónapban a bank felülvizsgálja ezt az értéket, ami a döntést követően növekedhet, de akár csökkenhet is. Ha alacsonyak a kamatok, akkor érdemes hosszú távra lefixálni a kamatokat, akár 5-10 évre is, még akkor is ha drágábbak mint a 3 hónapos kamatperiódussal rendelkező társaik.

A bankok minden esetben abban érdekeltek, hogy kockázataikat mérsékeljék, így jelzálog leveleket bocsátanak ki 5-10 éves futamidőre aminek kamata a hossz függvényében növekszik. Minél tovább kötjük le, annál nagyobb kamattal számolhatunk. A kibocsájtott kötvényeket - jelzálog leveleket - a befektetők megveszik, és a bank az ezek ellenértékét adja ki azon lakáshiteleseknek, akik fix kamatozási hitelt igényeltek. A rendszerben a egyetlen szereplő akinek nincs semmiféle kockázata az a bank.



A kötvényes az alap kamathoz képest kedvező feltételekkel vesz hosszú távra kötvényt, amit a hitel felvevő magasabb kamattal fizet meg a banknak. A két kamat közti különbség a bank haszna. Az ügyletben a legnagyobb kockázatot a kötvény tulajdonos vállalja, aki a jelenleginél kedvezőbb kamatra úgy adja ki a pénzét, hogy nem tudhatja előre, hogy 4 évvel később ez milyen szinten lesz. Ha az infláció meglódul, akkor rosszul jár.